Tótkomlósi szőttesek

/KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG kategória/

Leírása: Tótkomlóson körülbelül az 1800-as évektől találunk szőttes emlékeket. Mivel 1947-ig a település szinte teljesen szlovák volt ezért sajátos motívumkincset alakítottak ki. A fonás és a szövés mestersége még a XX. század első felében  elválaszthatatlan volt a tótkomlósi emberek életétől, hiszen életformájukat tekintve önellátóak voltak. E paraszti kultúra sokszor 100 évnél idősebb remekművei színvilágukban, mintakincsükben eltérnek a különféle tájjelleggel bíró magyar szőttes kultúrától. A tótkomlósi szőttesek a korábbi évszázadokban először finomabb sodrású kendercérnát, majd a XIX. század végétől gyakrabban pamutot használtak. A szőttesek természetes, egyszerű tagoló elemei a vászonkötésben szőtt csíkok. Ezek változó szélessége, száma, színe, kifogyhatatlan variációs lehetőséget biztosított. A tótkomlósi szőtteseken  ugyanúgy, mint a magyar népművészetben az alakos ábrázolás ritka. Minden háznál volt kockás papírra rajzolt minta. A szőttes befejezése a szegés volt. A tótkomlósi asszonyok magas fokon művelték a csomózásos technikát, ezekkel készültek a legszebb munkák.